Kerékpárral Szlovéniában

Egy Szlovéniában tekergő kerékpártúra élményeit szeretném itt megosztani Veletek szöveges, képes, térképes formában.

Friss topikok

  • Anita Bene: Szia! Érdeklődnék, bicikli pedál +cipő a repülő utasterébe felvihető? A helyszínen akarok biciklit... (2018.05.26. 08:26) Hogyan szállítsuk kerékpárunkat repülőn?
  • amancich: "valami nagy csata volt errefele, talan a 2. VH-ban, nem tudom, javitson ki valaki, ha rosszul iro... (2011.02.07. 20:56) Megerkezünk Olaszországba
  • policecars: Köszi szépen, nagyon jól esett olvasni, részben hasonló útvonalat jártunk be mi is augusztusban, c... (2008.09.12. 13:46) A vége – konklúzió – összefoglaló
  • cmut01: Sok szerencsét az úthoz.Párom fiam és én idén másodszor tekertünk át a gyönyörűséges Szlovénián.Ez... (2008.08.17. 13:47) A bringák

HTML

A Száva mentén Bledig

Szoval ma 11 magassagaban elindultunk a bevasarolokozpont parkolojabol vegre. Rogton ki a feher murvas varoskerulo korutra. Matija valahogy igy meselt rola, magyarra forditva: bevettek a varost, ott volt regen a fal korbe, ahol most az emlekut, es a ljubiljanaiak hagyomanybol minden evben korbesatalnak rajta... bla-bla... De a lenyeg, hogy jol biciklizheto, es sik. Ez utobbi annyira nem igaz, mert meg lepcsovel is talalkoztunk neha, az egyik helyen le is kellett ternunk par utcat az utvonalrol, hogy kikeruljunk egy combot. De kesobb aztan tenyleg nagyon kellemes kis ut lett, fasorok kozott hajtottunk rajta, csatornak, es kukoricamezok mellett, hol egy ret kozepen, hol egy erdo oldalban. Sot a vegen meg egy tavacska mellett is elhaladtunk. Osszessegeben elmondhato, hogy nagyon kellemes kis utvonal. Kb. kilometerenkent emlekhelyek is vannak rajta, itt el-el uldogelt egy-egy oreg, gondolom a multra emlekezve.
Ahogy letertunk az utrol, jol megszivattam magunkat, foleg szegeny Violat sajnaltam, hogy potyara feltekertettem egy dombra. Ugyanis a franc gondolta volna, hogy meg azon az uton is van bicikliut, amit a terkep egy szimpla autopalyanak jelol... A hulye magyar fejemmel, a hulye magyar elmaradott kerekparos kozlekedesi infrasturkturahoz szokva jo nagyot kerultunk, mondvan, arra ugysem lehet kerekparozni. Hat itt lehetett, kulon savunk volt, mind a ket iranyba. Gyerunk mar odahaza, ott is ilyet akarok, nem igaz, hogy nem lehet keskeny aszfaltsavokkal behalozni az orszagot, nem tartana semeddig, nem kerulne semennyibe, amikor miliardokert epitettjuk az autopalyak metereit. De ettol az emberek tenyleg boldogabbak lehetnenek, tobbet kerekparoznanak, es jobban ereznek magukat, Nem pedig megfulladnank a varosban az unalomtol... Na mindegy, terjunk vissza Szloveniara.
Ahogy Matijas tanacsolta, ahogy elhagytuk az 1-es busz vegallomosat balra fordultunk, le a foutrol, es a kis telepulesek kozotti utacskakon ellaviroztunk a domboldalban. Jobbra tolunk egy lapos volgy volt, ott ment az autopalya, a fout, a vasut, es nem mellesleg, a Szava :) A tuloldalan pedig a szlovenok, pontosabban a ljubiljanaiak altal allitolag nagyon kozkedvelt Smarna Gora nevu hegy. Azt mondjak, ezt is megjarja minden fovarosi egyszer egy evben... Ezeknek ilyen szokasaik vannak... :) Ami szerintem egyebkent nem rossz! Otthon is rendszeresiteni kene egy Janos-hegy, vagy HHH maszast egyszer egy evben a Budapestieknek. Nagy csinadrattat csinalni, szponzorokat, meg minden, aztan hadd szoljon, masszon a nep a hegyre. Ha a Balatont at tudja uszni sok ezer ember 3500 Forintert, akkor egy hegyre is fel tud maszni, ami raadasul helyben van, es ingyen... Fuu basszus, nem tudom mi van velem, de allandoan elkalandozom Szloveniabol, pedig piszok jo hely.
Szoval elkavirnyasztunk ebben a volgyben, mig nem ki nem lyukadtunk egy Medvode nevu telepulesen. Megtalaltam nagy nehezen a terkepen, az irany stimmelt, igy orultem nagyon. Nehez leirni milyen a tajokozodni a szloven tajon. Aki latott mar 1:200000-es Szlovenia autosterkepet, es van fogalma a szloven alutak halozataroll, es a kitablazatlansagukrol (hiszen minek azt tablazni, ugy is csak a helyiek jarnak az ilyen kis utakon - gondolom ez az elv), az el tudja kepzelni, micsoda kihivassal altam szemben. Szoval megerkeztunk ebbe a Medvode-ba, es kiszurtam egy kis boltot. Viola bement vasarolni, en addig a bolt mogotti utca szeleben, egy fas-bokros reszen, elokeszitettem az ebedfozest ket negy kovon. "Otthon soha" fele Maggi Finom Falatok - Paprikas Csirke muaroma izu teszta a menu, nyammiiii :) Viola vett hozza nemi ezt-azt, azokat ragcsaltuk, amig fott a cucc. Vizet a bolttal szomszedos kavezobol kertem, odabent perfekt nyomta az angolt a csaj, rogton tudta mit akarok, kaptam friss vizet, es meg egy terkepet is talaltam a falon, amihez segitseget is kaptam: igen, jarhato az az ut a Szava menten, amin terveztem menni.
Ez remek, csak epp megtalalni nem volt konnyu. 200 meter kerulo utan egy automosoba visszairanyitottak a korforgalomig, amit az elobb elvetettunk. Ez a szakasz Kranjig gyonyoru volt, es viszonylag konnyu. Sik volt a terep, es jottek sorra a szebbnel szebb kis telepulesek, koztuk hol husito erdoben hajtottunk, hol a tikkaszto nap alatt egy mezon, termeszetesen ismet kukoricafoldek kozott :) Egy helyen aztan kozeledni latszott a Szava, es vegre lattunk egy kis utat, ami atvitt az alig 20 meter szeles erdosavon, igy ki tudtunk menni a partra. Pontosabban a sziklaperemre, mert itt a Szava inkabb egy kanyorszeru volgyben folyik. Vagyis fel van dusszasztva, ha mar ilyen pontosak akarunk lenni. A latvany csodalatos, nem kezdek el aradozni rola (ott a kep, van szemetek), mar annyiszor megtettem, hogy magam is unom.
Kranjba erve egy Merkator fogadott, ahova Viola egybol betert gyumolcslevet venni. Ez a muvelet eltartott kb. 20 percig amitol en eleg pipa lettem. Kozben emberek mentek be, es jottek ki a kozertbol, Viola meg sehol. Pedig utobbira meg nok is kepesek voltak, az en Violam meg meg sehol. Mar nem tudtam mire velni a dolgot, bementem es megneztem mi van... A kulonbozo levek szoveget silabizalta ennyi ideig, hogy rajojjon melyik-melyik. Kicsit kiborultam, hogy ennyit kellett varnom mar megint, de aztan tisztaztuk a dolgot. Legkozelebb szol, hogy most bemegy ide vagy oda, ezt es ezt csinalni, es itt jon a lenyeg: X percre! Es akkor en addig elfoglalom magam, mondjuk irom ezt a jo kis utinaplot. De ez igy eleg rossz volt, azt gondoltam, hogy egy perc, es gurulunk tovabb, erre ott dekkoltam majd fel orat. Ja, es a legszebb: a gyumolcsle itt van a satorban a labunknal, bontatlanul :)
Pedig hogy megszenvedett szegeny Violam a Kranj utani tavval. Ha ezt tudom elore, keresunk ott taborhelyet. De ott akkor delutan 3 ora volt, es mar csak 30 kilometerunk volt, a fene gondolta volna, hogy meg kell allnunk, es pihenot fujni erre a napra. Az elso nagyobb folfele a Szava hidtol a kozpontig volt Kranjba, jo kis kaptato, es nem is rovid. Utana leult a lany egy padra, es csak ult es ult, es csunyan nezett ram. Aztan valahogy indulasra lehetett birni, bar par kilomterrel kesebb megint megalltunk par percre pihenni, amig megkerdeztem egy hentesboltban, merre van az arra. Jo iranyba volt, nem vetettuk el az utat. Az kellett volna meg csak... :)
Egy Naklo nevu telepules vegen ugy tunt, vegetert a bringaut, es egy nagy kerekparozni tilos tabla koszont rank a fout szelen. Na szep, most mi lesz!? A falu foutcaja par meterrel odebb futott a fouttol, ide kanyarodtunk be kerdezoskodni, nemigen tudtak angolul, es meg ugy is hulyeseget mondtak, de a terkep kerdesre egy benzinkuthoz megmutattak az iranyt, ahol egy beszedhibas, de annal segitokeszebb ficko kibontott nekem egy terkepet a kornyekrol. Nem lettem vidam a szintvonalak lattam, raadasul emberem azt tanacsolta, kicsit kesobb keljunk at a Szavan a tulpartra, es ott folytassuk Bled fele egy mellekvolgyben. Aha, ez remek, Viola boldog lesz... De legalabb azt megtudtam, hogy a bringautnak nincs vege, csak a bal oldalt folytatodik. Ezt ott valahogy nem lattuk, de most megvan. Ujabb falu, es egy utlazaras-tereles kovetkezik. Persze felpalyas lezarassal, valtakozva engedik a forgalmat a keskeny utra, nem hagyva annyi idot egy ciklusra, hogy egy kerekparos at tudjon erni... Szoval kiraly volt, de ezt meg siman tuleltuk. Hanem a folfele, na az mar nagyon nem izlett itt szegeny Violamnak, tolni is alig birta mar a gepet, utalta a szitut, s benne engem, aki idehota, a bringat, ami nem gurul, es az emelkedot, ami itt emelkedik elottunk. Vegul megelegeltem a szinte egy helyben allast, es ugy dontottam, megrakom folfele ahogy birom, fent leteszem a gepem, es lerohanok Viola kerekparjaert, amivel szinten megrakom az emelkedot, hogy legalabb tolnia ne kelljen. Mikor felertem a sajatommal, lattam, hogy jonnek masok is folfele. Megvartam oket fent, megse a kaptato kozepen allitsam le oket, hogy he haver, melyik ut megyen itt Budara. Ezt a mondatot aztan Toluk hallottam vissza, ugyanis a ket kerekparos baratunk magyarok voltak. Erre en kerdeztem ra, mert nehony mondat utan olyan ismeros volt az angol akcentusuk, mintha csak magamat hallanam. Raadasul a ket srac szinten Bled fele tartott, igy meg jo nehonyszor talalkoztunk aztan. Eleinte azert, mert elbizonytalanitottam oket a kerdeseimmel, es megalltak ok is kerdezoskodni a helyiektol. Aztan egy keresztezodesben bevartak, mert nagyon nem volt tiszta, merre tovabb Bled fele, de ok mar tudtak az iranyt, es megvartak vele. Aztan meg egy boltnal is megalltak bevasarolni, innentol egy-ket falut egyutt mentunk. Szoval egesz szepen koboroltunk igy mar negyen a Szava menten. De ok gyorsabbak voltak, igy altalaban az volt a vege az ilyen kis kozos meneseknek, hogy elkoszontunk azzal, hogy kerjek ki a soromet a bledi kempingben, de ha nem jonnenk, inkabb igyak meg, mint hogy megmelegedjen. Kozben Viola egyre nehezebben viselte az olykor 10-12%-os emelkedoket. Hiaba, O nem az, akinek ezektol a tablaktol felcsillan a szeme, es arra gondol, de jol fog csorogni rolam az izzadsag, mire felerek a tetejere. Har rolam csorgott, nem egyszer eljatszottam, hogy felhajtottam a sajat loval, majd lecsattogtam a szandalban a Violaeert. Most futottam eloszor 10 meternel tobbet a Hungaria Kupa elso napjan tortent reszleges bokaszalag szakadasom ota, jelentem megy minden gond nelkul. Talan holnap korbe is futom a Bledi-tavat. Mert mar ideertunk, itt vannak a sracok is, kozben be is mutatkoztunk egymasnak, szoval a ket arc Peter es Csaba. Ugy volt, hogy egyutt vacsizunk a kemping ettermeben, de vegul ezt lefujtok, mert Viola olyan hullafaradt, hogy teljesen kidolt, bebujt a halozsakba, es alszik. Azt sem tudta megvarni, amig elkeszul a vacsi, baconos galuskaleves, es sajtos-sonkas teszta, a levesbol meg evett, de utobbinak mar a szaga sem izlett neki. Valami idiota show ment az elobb nem messze egy hangosbemondobol, de nem tudtuk kitalalni, mifele vetelkedo, vagy mi a fene megy, evoversenyre tippeltunk, de lehet, hogy csak valami egyszeru tombola volt, nyugateuropai modra... Mindegy, a lenyeg, hogy vege. Ja igen, es itt is rengeteg a magyar, a mosdoban hallottam egy apukat ahogy a kisfiat rendreutasitja: "Es a kezmosas?!?" :) Aztan idelepett hozzank egy csavo is sorrel a kezeben, hogy Do You speak english, es hogy hogyan van ez, hogy mi itt kint a kemping elotti reten satrazunk? Persze magyar volt, igy magyarul elmondhattam, hogy itt sem ingyen satrazunk, de valamivel olcsobban, 8,70-ert per fo per ejj. Kozben mindjart ejfel, Viola teljesen elaludt es almaban beszel, a tavolban valaki gitaron jatszik, kihult a teszta maradeka, es valakik nagyon nyomjak az ipart az egyik szomszed satorban. Megyek, fogat mosok, es alszom. Szep kis nap volt, Violat holnap valahogy kiengesztelem, korbetekerjuk a tavat, es csak ha van kedve, akkor gurulunk at a Vintgar szurdokot megnezni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kerekparral-szloveniaban.blog.hu/api/trackback/id/tr34626291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.