Kerékpárral Szlovéniában

Egy Szlovéniában tekergő kerékpártúra élményeit szeretném itt megosztani Veletek szöveges, képes, térképes formában.

Friss topikok

  • Anita Bene: Szia! Érdeklődnék, bicikli pedál +cipő a repülő utasterébe felvihető? A helyszínen akarok biciklit... (2018.05.26. 08:26) Hogyan szállítsuk kerékpárunkat repülőn?
  • amancich: "valami nagy csata volt errefele, talan a 2. VH-ban, nem tudom, javitson ki valaki, ha rosszul iro... (2011.02.07. 20:56) Megerkezünk Olaszországba
  • policecars: Köszi szépen, nagyon jól esett olvasni, részben hasonló útvonalat jártunk be mi is augusztusban, c... (2008.09.12. 13:46) A vége – konklúzió – összefoglaló
  • cmut01: Sok szerencsét az úthoz.Párom fiam és én idén másodszor tekertünk át a gyönyörűséges Szlovénián.Ez... (2008.08.17. 13:47) A bringák

HTML

Elhagytuk a várost...

Este összerámoltam, és anyukámmal kooperációban sütöttünk 3 tepsi langallót. Pont mikor az utolsót vettem ki a sütőből, akkor érkezett meg Viola. Éjjel háromkor arra ébredtem, hogy csapkodja a szél a redőnyt. Irdatlan nagy vihar volt, csak úgy tombolt. Ennek örültem is, meg nem is. Ha így tombol, akkor biztosan nem tart reggelig… Becsuktam az ablakot, ne verjen be az eső, és az emeleten is ellenőriztem az ablakokat, hogy zárva vannak-e. Két éve benyomta a vihar a bátyám szobájának ablakát, így ázott el a routerünk – ami azóta is működik (wrt54g). Reggelre tényleg elállt az eső, 6:08-kor keltünk, és folytattuk a pakolást.
A bringák a következőképpen nézték ki a végén: Violáén egy kisebb, kétrészes bringástáska hátul (köszönjük Márti), rajta egy nagy zacskóba csomagolva a két polifoam, aminek a tetejére van még pókozva Viola kis piros hátizsákja némi cuccal. Ez így 27 kilót nyom, persze a bringával együtt. :) Az enyémen a már jól bevált vagy, három részes Observe táska, felül a két hálózsákkal, egyik oldalt a ruháimmal és a cipőmmel, másik oldalt a konyhával és Viola még néhány holmijával. Felül pedig vízállóba csomagolva a sátor, amin még egy kis kék hátizsák, telis-tele kajával, és innivalóval. Kicsit talán túlzásba is vittük, 49 kiló lett a bringa a cuccokkal. Ezt úgy mértük le, hogy ráálltam először bringa nélkül, majd bringával a mérlegre. Mind a két szám siralmas: 81, és 130, azaz százharminc kiló! Ez borzasztó sok… Mindegy, most már ez van. Dagadt vagyok, és még túl is pakoltuk magunkat. Majd megeszek mindent, és lefogyok! :) Kár, hogy a kettő kizárja egymást.
Indulás, kitoljuk a gépeket az utcára, készül meg egy rajtfotó, de álljunk csak meg, hol a bukósisakom? Hopp, ez kimaradt, anyukám berohan érte nekem. Búcsúzás az ősöktől, majd nyeregbe, és el a Madarász utcán. Újabb kaland kezdődik hát! Méghozzá rögtön esővel. :P Ahogy elindultunk, azonnal elkezdett esni az eső. Szép folyamatosan, először csak egy kicsit, majd egyre jobban. Mire a pestszentlőrinci vasútállomásra értünk, már egész rendesen esett. Elég jól kicentiztük, így csak pár percet kellett állnunk az esőben a vonatra várva. A kalauz rendes volt, segített feltenni a bringákat a vonatra. Elöl a bringaszállító kocsiban utazott velünk egy pár, ők Zuglóban leszálltak, a Mátrába mentek kerékpározni.
A Nyugatiban még mindig esett, és persze a vonat sem állt be a tető alá. Én meg szandálban… Gyorsan betoltuk a bringákat a pályaudvar csarnoka alá, és Viola elrohant az éjjel-nappaliba zacskókat venni, amig én előtúrtam a dzsekiket a táskámból. Szigszalaggal ráfogtunk egy-egy pár zacskót a lábfejeinkre, és már kint is voltunk a körúton a szuper-vadító waterproof szerkónkben. A szatyrok sárgák voltak a lábfejeinken. 8:24-re értünk a Margit-hídra, sajnos nem maradt idő Unicumot venni Matijanak. Majd talán Szombathelyen, ott szűk fél óránk lesz az átszállásra. A vonatot a Déliben simán elértük, bár azon a lépcsőn nem esett jól felcipelni a majd 50 kilós bringát. Körbe is mehettünk volna, de nem volt kedvem tekeregni tovább az esőben. A pályaudvaron egy hatalmas gyerekcsoportot láttunk meg közelíteni a vonatunk felé kerékpárokkal. Ettől nem lettem vidám, de aztán láttuk, hogy van nekik külön marhaszállító vagon foglalva, és megnyugodtam. Ez így helyes. Nem lett volna jó egy zsibongó gyerektömeg közepén utazni.
Lemálháztuk a bringákat és felakasztottam, majd lezártam őket, most itt ülünk egy fakkban, a cuccok körülöttünk. Viola gyümölcslevét sikerült a hűtő aljában  hagynunk, majd igyátok meg, ne romoljon meg. Kipreparaltam a szakadt nadrágomat az előbb egy darab leukoplaszttal, most már nagyon zavart, hogy szakadt, és így talán nem szakad már tovább. Székesfehérvárt hagytuk el, amikor elkezdtem írni, és azóta már a nap is kisütött néha-néha. Most épp egy nyílt, dombos tájfutóterep mellett haladunk el, aminek sajnos fejből nem tudom a nevét, majd Skuló, vagy valaki biztos megmondja… :) Valahol Várpalotánál. Viola alszik, én pedig írok, és nagyon élvezem, nem is volt nehéz megszokni az angol billetyűzetet, már alig tévesztem össye az y-t és a z-t. :) (azóta átírtam a szöveget ékezetesre) Na majd még jelentkezem, eddig minden jó és szép, a kaland elkezdődött!

Szólj hozzá!

Címkék: eső vonatozás

A bejegyzés trackback címe:

https://kerekparral-szloveniaban.blog.hu/api/trackback/id/tr80610358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.