Kerékpárral Szlovéniában

Itt ulok a kempingben az Adria partjan, talan 15km-re vagyunk Triesttol egy. Sistiana nevu 4 csillagos kempingben. Csak ez volt... Egy szal fecskeben is megdoglos meleg van, most ert  veget a Szieszta (16:30), en voltam az elso vasarlo a kemping Sparjaban, magamhoz vettem egy jeghideg Thuringer nevu sort 89 centtert, Jamiroque szol a hangosbol... es irok, mig Viola zuhanyzik. Egyszoval megerkeztunk, innen mar nincs nagyon hova tovabb, 3 nap mulva indul a gep haza, addig itt elvagyunk. Na de kezdjuk ott, ahol legutobb  abbahagytam.
A soca volgyeben satraztunk, talan epp a Soca nevu telepules egyik kempingjeben. Reggel elodaztuk a kelest, es utana is jo sokaig tetveszkedtunk, mire a ket kerekparon volt minden. 11 elott indultunk el valamivel. Nem reggeliztem, gondolvan, hogy majd Bovecben eleg lesz. Nem volt mar semmi hideg kajank, tesztat meg nem akartam nekiallni fozni... Hat azt hittem megdoglok az ehsegtol, mire Bovecbe erunk. Csak 12 kilometer volt, de egy-ket kaptato is volt benne, ezek nem estek tul jol ehgyomorra. A taj a nyilt reszeken eleg pazar volt, korbe hegyek, meg felig felhokben, amug pedig a szokasos: jobb oldalt toltes, erdo, bal oldalt a Soca, fuggohidakkal, rafting csapatokkal.
Mire vegre Bovecbe ertunk, mar emelyegtemaz ehsegtol. Az elso Mercator amit talaltunk a varos hataraban, zarva volt (vasarnap), de bent a kozpontba talaltunk egyet nyitva. Ledontottuk a bringakat, leakasztottam a kormanytaskam, es bementunk. Viola rogton leragadt valami hulyesegnel a bejaratnal, mire ujra talalkoztunk, mar majdnem mindent bedobaltam a kosarba amit kell. Mire o megsertodott, hogy mindent nelkule csinalok, es kiment a bringakhoz. Ami masreszt nem volt baj, mert orizetlenul voltak lelancolva. Vettem egy fel cipo kenyeret, vajat, felvagottat, Camambertet, es meg egy izomtibit is. Fizettem ertuk 4,70-et, vagyis kevesebb, mint 1200 Forintot. Leultunk egy kozeli asztal pad parosnal, Viola talalt a foldon 65 Centet, majd belakmaroztunk a vasaroltakbol. Ugy teleettem magam mindennel, hogy utana meg szabalyosan ettol voltam rosszul. Es meg maradt is a kenyerbol. Viola panaszkodott, hogy nem vett semmi kedvere valot, hat mondtam, hogy menjen be, es vasaroljon. Jo fel orat volt bent, mialatt en ismet kiborultam. Jo oke, biztos nagy sor van, nyugodtsag van. Miert nem vettem elo mar az elejen a telefont es a billentyuzetet, hogy lefoglaljam magam. Amig vartam a kozeli korhintas-cirkuszos kipakolos bucsuban, vagy nem tudom en hol, de rakezdtek mindenfele szloven slagerekre, ezektol persze nem lett konnyebb a varakozas. Vegul megjelent vegre Viola, 7 Euro felett koltott, vett ketfajta ragot (volt nalam...), egy liter  narancslevet, ket Radlert, sos csipszet, egy ujabb csomag banant, es mivel nemreg vagytam valami csokiskekszre, 1,20-ert vett valami mogyorokremmel (mit hasselnut) toltott cuccot. Egyszoval vett egy vagyonert egy csomo pluszterhet, amit aztan cipelhettunk vegig a Soca volgyeben. Ezek kozul a Radlereknek meg talan orultem is volna, ha nem maradt volna nalam egy doboz Lasko pivo tegnap esterol. Mindegy, akkkkor sem bosssszankodunk, vegre itt van Viola, valahogy elpakoljuk a cuccokat, es indulhatunk.
Bovec amugy annyira nem nagy szam, inkabb a korulotte levo lehetosegek, a rafting, a canyoning, a sieles, a barlangaszas fent a kaninon. Nekunk epp fel volt turva a foutca, es nem is volt tul nagy elet a kozpontban. Nem ugy nehany kilomterrel kesobb a Boka vizesesnel (Slap Boka), rengetegen vannak a parkoloban, es jonnek-mennek a viseses iranyaba. Letamasztjuk a bringakat egy tablanak, mikor epp jon ket no le az osvenyrol. Megkerdezem oket angolul, hogy milyen messze van a viseses. Masfel orat mentek, de nem ertek fel a tetore (to the top). Nem ertem igazan, milyen tetore gondolnak, de azt mondjak, a hid tuloldalarol indul a konnyebb ut. Megkoszonom a segitseget, es szolok Violanak, hogy menjunk at a tuloldalra, mert onnan indulunk neki gyalog. Erre a ket ne elkezd rohogni, majd megszolalnak magyarul. Na szep, ez mar a masodik eset az uton, hogy ez megtortenik velunk. Raftingolni jottek, csak a delutani menet elott megneztek a visesest. Elindultak felfele, de nem jutottak fel a vizeses tetejehez, es masfel ora utan visszafordultak. Mikor ezt beszeljuk, mar a hid tuloldalan vagyunk, ahonnan gyonyoruen ralatni a vizesesre, igaz messzirol, na de ezert van a 6x zoom a fenykepezogepen. Amugy nem lennek ilyen lusta, de most faradtak is vagyunk, es nem is ez a primary goal, hogy megtekintsuk 1 meterrol ezt a vizesest.
Gurulunk tovabb, nem sokkal kesebb kelet fele forsul a vogyunk, a Soca jobb oldalan haladunk, altalaban lefele, de azert neha jon egy-egy nem tul hosszu, es nem is tul meredek kaptato.
Meglepoen hamar megerkezunk Kobaridba, lefordulunk a foutrol a varos fele. A keresztezodesben automatuzselem jon szembe, nekunk van elsobbsegunk, igy epp le tudom fotozni. 100 meterrel kesobb pont ugy tunik, mintha az ut amin gurulunk, egyenesen egy kapuban vegzodne. Ez a kapu egy turistainformacio, szerzunk par prospektust, es lefenykepezek nehany terkepet illetve ortofotot a falrol, ha esetleg eltevednenk. Kozvetlen a szomszed epulet egy hires haborus muzeum, nagy csatak voltak itt anno. Nem baj, mi nem megyunk be, sot fel a hegyre sem, ahol pedig egy haborus emlekmu van. Mellettunk egy kerekparturazo csalad indul eppen ujra utnak, mindannyian szepen meg vannak pakolva, orszaguti kerekkel, spd-s pedalokkal, anyuka, apuka, es a ket gyerek. A csaladfot megkerdem, szerinte merre erdemes tovabbmenni Tolmin fele, a Soca jobb partjan, a fouton, vagy a bal partjan a kis falvakon keresztul, kockaztatva a plusz szintet es tavot. Miro o: hat egyertelmu, a kek pontozas a terkepemen a bringautvonalat jeloli, tehat a fout a nyero, ok is arra mennek. Jo utat kivantunk egymasnak, majd egy pillanatig hulyenek ereztem magam, amig meg nem neztem, mit jelent a kek pontozas a terkepemen: tourist route, jol emlekeztem. Ennek ellenere a fouton folytatjuk, annyira nem veszes a forgalom, hogy ezert a nehezebb uton menjunk.
Ahogy kiertunk a varosbol, Viola hivja fel ra a figyelmem, hogy nezzek hatra, innen gyonyoruen latni a haborus emlekmuvet a domboldalban. Aztan epp hogy elindultam a fotozasbol, egy paplanernyos paros szallt le kozvetlenul mellettunk egy mezon.
Nehany kilometerrel kesobb egy Kamno nevu telepules mellett altunk meg. Itt egy hid megy at a Soca felett a tuloldalt levo faluba, ez ala toljuk le a bringakat, hogy az itt mar folyo meretuve duzzadt Soca partjan pihenjunk, ebedeljunk. Eredetileg Kobaridban akartunk megallni, de nem talaltunk egy nyamvadt kis parkot, es padot sem, ahol leulhettunk volna enni, inni, pihenni. Ahogy toljuk le a bringakat a hid mellett a kis osvenyen, latjuk, hogy ki van pakolva a hid ala minden fele. Asztal, etel, ital... Eloszor azt hittuk, valami csoveslakba botlottunk, de nem, itt piknikeztek a helyiek. Jobb helyet is el tudok kepzelni erre, es csak ket logikus magyarazatot talaltam arra, miert itt vertek tabort: kozel a jeghideg Soca --> be lehet huteni a soroket, es ha esik az eso, a hid alatt nem aznak el. Elobbit magam is megtapasztalom, leveszem a szandalt, es beteblabolok az egyik pillerig a bokaig ero vizben, majd kiulok annak sarkara, labamat a vizbe logatva. Egy percig sem birom igy, a viz jeghideg, sokkal hidegebb mint akar a Bohinj-to volt. Vegul az eggyel kijebbi pilleren verunk tabort, mert Violat zavarja a nap, ami szerintem nem is sut. Igazabol csak pihenni alltunk meg, csak egy Radlert iszunk meg ketten, es elmajszoljuk a Bovecben vett Smoki nevu mogyoros snacket, es mar ujra uton vagyunk.
Tolmin elott vegre kicsit kilaposodik a taj, nagy mezokon at visz az ut, mellettunk kis bocik legyeznek a fulukkel, majd egy negy fos kis kecskebandat kergetunk odebb, ok sem lattak sok biciklist, legalabbis nem igy megpakolva, ha igy felnek tolunk.
Tolmin elott jobbra kanyarodtunk le az utrol, itt egy kicsit eltavolodtunk a Socatol, amig a folyo nagy ivben kertul a volgyben, mi levagtunk a dombokon. Az elso telepules itt Ciginj volt, itt lattunk eloszor mediterran jellegu hazakat, es bizony melet is volt, itt elegeltem meg a dupla reteget, es vettem le a polom a bringas mez alol. Itt lattunk meg egy erdekes dolgot, egy kemeny tetejere forditott talicskat. Elhiszem, hogy nem jo, ha beesik az eso a kemenyen, de biztos nem volt mas, amivel ezt nem lehetett volna megoldani? Vicces... A falu utan egy kis szerpentin jott, es elbucsuztunk a nagy, sziklas, boszme hegyektol, mert azt hittuk, nem latjuk oket tobbet. Hat meg a kaptato utan is latszottak mogottunk, nem volt olyan nagy ez a domb, hogy eltakarja oket.
Ezutan nem tul jo szakasz jott, sok auto volt az uton, jobb oldalt sziklafal, vagy toltes az ut szelen, bal oldalt pedig szakadek, mindekozben surun kaptatok. Viola nem orult ennek, es mit ne mondjak, en sem. Faradt voltam, es elgyotort, valahogy nem esett jol az egesz, legszivesebben levagtam volna magam valahova, es aludtam volna, vagy nem is tudom... De erre nem kerult sor, mert nem volt ra alkalmas hely, es meg haladnunk is kellett. Most jott ki rajtam a tegnapi hago. Akkor nem ereztem, de ez sok volt, a ket biciklivel, ekkora sullyokkal, ilyen magassagba, ilyen tempoban feltekerni, az durva volt, es en sem vagyok vasbol, hiaba szeretem szethajtani magam. Most meglett a bojtje, a mai nap mar nem volt olyan vidam, nem esett olyan jol a kerekparozas. Felertunk egy dombtetore, ahol volt egy kis telepules, de inkabb csak eritette az ut, mint atment rajta, igy nem talaltunk pihenesre alkalmas helyet. A kovetkezo varoska egy Kanal nevu telepules volt, itt ment at az ut a Soca bal partjara. Meghozza egy gyonyoru kis hidon. Itt a kozpont egesz kis pofas volt, ezzel a hiddal, egy templommal, es a mar erossen mediterran stilusu, a folyora nezo emeleteshazakkal. Sajnos itt sem talaltunk egy nyamvadt padot sem, illetve egyet igen, de az napon volt, es az ut mellett kozvetlenul, igy ismet tovabb hajtottunk.
Vegre a kovetkezo telepules elejen, Deskle hataraban egy fuvas, fas reszt pillantok meg, rogton levetem magam a foldre, eloturom a polarsapkambol a meg hideg Radlert, es probalom elfelejetni, milyen iszonyat faradt vagyok. Leginkabb semmihez nem volt kedvem, csak fekudni, es nem csinalni semmit, amig el nem mulik ez az erzes. Meg a limonadas sort sem tudtam igazan meginni, Viola segitett be a vegen. En legszivesebben mar maradtam volna ezen a helyen, persze a benzinkutas engedelyevel, de Violanak nem tetszett a hely. Kertem vizet a kuttol, majd tovabballtunk. A kilometeroram szerint mar mindjart 7 ora, ezert ugy dontottem, az elso alkalmas helyen tabort verunk. Ez kb. 300 meterrel a kut utan volt, talaltunk egy kis foldutat, ami felkanyarodott a domboldalba egy retre. Eleg dzsuvas volt a tisztas, de mar nem volt erom valogatni. Egy fa alatt talaltunk helyet a satornak, nyogvenyelosen felallitottuk ket fazisban, majd a vacsorafozeshez is erot vettunk magunkon. Smack tesztaleves, a sok instant vacak kozott ez meg egy kedvenc, talan majd felvidit. Naplot mar nincs erom irni, de azert egy sms-t dobok haza, hogy mar csak 15km-re vagyunk Olaszorszagtol. Ekkor latom, hogy egy oraval elobbre jar a kilometeroram, mint amennyi az ido valojaban. Reggel amikor nullaztam, veletlenul teljesen lereseteltem az egesz keszuleket, es ujra be kellett rajta allitani mindent. Az idot elrontottam, igy most jo koran befejeztuk a napot. Gyanus is volt, hogy mar joval tobb, mint egy oraja tabort utottunk, es meg mindig tok vilagos van. Ezek szerint ma mar 6 elott befejeztuk a napot. Igaz, piszok faradtak vagyunk, most meg en is, de ha csak a sotetedesen mulik, akar mehettunk volna Nova Gorica-ig is. Azzal vigasztalom magunkat, hogy most jol kialusszuk magunkat, es majd holnap jo koran felkelunk, gyorsan osszecuccolunk, es pihenten tovabballunk. Igy akar mar delre a tengerparton lehetunk.